A Bach-virágterápia

egyedülállósága nyolc pontban

A Bach-virágrendszer mindmáig nehezen kategorizálható. Finom anyagú, szubtilis hatásánál fogva első pillantásra Hahnemann klasszikus homeopátiájával, valamint néhány antropozofikus és spagirikus eljárással lenne rokon jellegű. Ugyanis nem bonyolult kerülő úton, a fizikai testen át hat, hanem finomabb energetikai síkokon, közvetlenül az emberi energiarendszeren keresztül.

A Bach-virágterápia több szempontból különbözik az eddigi nyugati szubtilis gyógymódoktól. Az eltérések nyolc pontban foglalhatók össze.

• Szellemi kiindulás

Edward Bach szellemi kiindulópontja egy felsőbbrendű vonatkozású rendszerben gyökerezik, amely az ember egyedi személyiséghatárain túl egy spirituális dimenziót ér el.

• A terápia célja: "Gyógyítsd tenmagad"

Edward Bach az embereket önmagukkal szembeni felelősségre szólítja fel. Rámutat, hogy minden ember magában hordja saját gyógyírjait. Ennélfogva a betegségtől való félelemnek nincs egzisztenciális alapja.

• A diagnózis új formája

Már nem testi szimptómákra irányul, hanem kizárólag az emberi természet "diszharmonikus" vagy negatív lelki magatartásformáira - a homeopatikus "érzelmi szimptómákhoz" hasonlóan, de annál átfogóbban.

• Kritériumok a növények kiválasztásához

Bach csak "bizonyos nagy rezgéssel rendelkező növényeket" választott.

• Előállítási eljárások

Azok az egyszerű és természetes módszerek, amelyekkel Bach a virágok energiáit materiális formájuktól megszabadította, és hordozóanyaghoz kötötte, különböznek minden más, a nyugati orvoslásban ismert előállítási módszertől. A Bach által kifejlesztett módszerek - a napsütéses és a forralásos módszer - igen stabil energetikai hordozót alkotnak.

• Szelíd önszabályozó hatás

A Bach-virágeszenciák nem materiális, hanem szubtilis impulzusok. Specifikus, magas frekvencia információit közvetítik, amelyek a lelki öngyógyító erőket serkentik. A Bach-virágeszenciák mellékhatásoktól mentesek, és összeférnek más terápiaformákkal.

• A virágeszenciákat használók köre egyre bővül

A Bach-módszer "ártalmatlan" hatásából következik, hogy sokak kockázatmentesen kezelhetik magukat, nem úgy, mint más, finom anyagú gyógymódoknál. Mivel a Bach által leírt állapotoknál az emberi természet archetipikus reakciómintáiról van szó, nem pedig betegségszimptómákról, elvileg nincs szükség orvosi vagy pszichológiai végzettségre ahhoz, hogy valaki eredményesen foglalkozzon a Bach-virágokkal. Sokkal fontosabb tényező az emberi érettség, jó felfogóképességgel, felismerőképességgel, természetes beleérző képességgel és a mások iránti egészséges érzékenységgel társulva. Bachnak az volt az álma, hogy virágcseppjei ott legyenek majd minden család házipatikájában.

• Az egyszerűség mint alapelv

Napról napra bonyolultabbá váló világunkban az "egyszerűség" fogalma könnyen félreérthető, és összetéveszthető a "primitívség" fogalmával. Az egyszerűség az egységgel, a beteljesüléssel és a harmóniával kapcsolatos. Ez az oka, hogy minden ember - meglehet, teljesen öntudatlanul - vonzódik az élet úgynevezett egyszerű dolgaihoz. Ahhoz, hogy a differenciáltság és egy történés látszólagos bonyolultsága mögött ismét az egység és az egyszerűség legyen megtalálható, alapvetően az szükséges - a tárgyilagosságon, az áttekintésen és a körültekintésen kívül -, hogy az egész részének tekintsük magunkat, amelyet az egységes és egyszerű teremtő elv kormányoz.

Nem lehet véletlen, hogy csaknem mindegyik nagy természetudós ezt az álláspontot vallotta élete végén. A Bach-virágterápia legfőbb célja és eredménye, hogy ezt az alapbeállítottságot minden emberben újból létrehozza és erősítse.

A Bach-virágterápia szellemi alapjairól, illetve a betegség alapvető okairól a következő részben olvashatsz.

Szeretettel ajánljuk figyelmetekben Mechthild Scheffer: Az eredeti Bach-virágterápia című könyvét, ami a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg.

Az íriszdiagnosztika a szem szivárványhártyája alapján állapit meg diagnózist .Ez adja a szem színét is. Az íriszdiagnosztika egy olyan vizsgálati módszer, amellyel gyors áttekintés kapható a szervezet egészéről, megállapítható, hogy milyen állapotban vannak az egyes konkrét szervek, milyen általános adottságai vannak az adott szervezetnek, mik az öröklött adottságok. Mutatja a lezajlott betegségeket, az aktuális állapotot, milyen betegséghajlamok vannak. Ez egy általános állapotfelmérés, ami gyors, fájdalommentes. Esetleges panaszok esetén lehetővé teszi a differenciálást, azaz például hasi panaszoknál meg lehet mondani mely szervek okozzák a zavart.. A szervezetet egységében, vagyis nagyobb összefüggéseiben képes vizsgálni. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretné tisztán látni szervezete adottságait, vagy valamilyen konkrét panaszai vannak, és azok hátterét szeretné tudni, ami szintén egyedülálló előnye az íriszdiagnosztikának

Mit vizsgála z íriszdiagnosztika?

Az íriszdiagnosztika egy olyan gyors és olcsó eljárás, amellyel kimutatható a szervezet teljes jelenlegi állapota, a belső szervek

funkcionális gyengülése, az öröklött betegség-hajlamok, valamint
a kóros folyamatok – akár a még tünetmentes stádiumban is.

A test valamennyi része reflex-rendszerként működik, e mikro-területek mindegyike megfelel a test teljes anatómiájának. Ismeretesek a fej, arc, nyelv, fül, orr, kéz, lábfej stb. mikro-rendszerei, de a legtöbb információt mégis az írisz mikro-rendszere hordozza.

Az írisz ábrázolása már a kis-ázsiai barlangrajzokon is megtalálható, de a módszer széles körben elterjedt volt az ősi Kínában és Indiában, valamint az ó-egyiptomi orvoslásban is. A gizai ásatások során két olyan papirusz tekercs is előkerült, amelyet Elax, Tutanhamon főpapja írt az íriszdiagnosztikáról.

Mit vizsgál az íriszdiagnosztika? Tükörbe nézve, mely elváltozások esetén forduljunk orvoshoz? Az írisz lapos, gyűrű alakú lemez, melynek felszíne egyénenként változóan redőzött, közepén a pupilla foglal helyet.

A pupilla soha sincs nyugalmi állapotban, tágulását különböző külső-belső tényezők befolyásolják (fény, lelki és fizikai aktivitás, emóciók). A tág pupilla magas szellemi és fizikai potenciát jelez, ezzel szemben a szűk pupilla ezek alacsony fokára utal. Normális esetben a pupilla az írisz közepén helyezkedik el, szabályos kör alakú. Egyes betegségek esetén a pupilla deformációjának gyakorisága: asztma, érszűkület – 1–3%; központi idegrendszeri betegségek, vérellátási zavarok – 50%; emésztőrendszeri betegségek (a súlyosságtól függően) 11–60%; agydaganatos betegeknél a pupilla egészen furcsa (pl. lóhere, falevél stb.) formát ölthet.

Gyakori és fontos jelek a szivárványhártyán látható bemélyedések, szétszakadások, melyek különböző gyulladásos, degeneratív és traumatikus folyamatok során jelentkeznek.

A belső szervi gyulladások színbeli és formabeli elváltozásokhoz vezetnek: világos írisz esetén ez bemélyedés, sötét szemszín esetén viszont „repedés” formájában látható.

Az orvostudomány egyik legfőbb feladata a toxikus és degeneratív folyamatok korai felismerése, mivel a mérgező anyagok felhalmozódása egyre növekszik. A toxikus sugarak sötét, ékszerű vonalak, melyek a gyomor- és bélrendszert tükröző fodorból vezetnek a nyirokrendszernek megfelelő terület széle irányába. Jelenlétük a szektornak megfelelő szerv legyengülésére utal (pl. a 11 és 1 óra közé eső szektorban ezek a sugarak ideg kimerülésre engednek következtetni).

A helytelen táplálkozás, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás, a káros szenvedélyek, a mozgásszegény életmód és a krónikus székrekedés egyre több toxikus sugár kialakulásához vezetnek. Ha az említett sugarakkal párhuzamosan sok ívszerű vagy körkörös gyűrődés is látható, ez a regeneráló képesség gyengülésére utal. A beteg ilyenkor fejfájásra, szédülésre, gyengülő memóriára és koncentráló képességre panaszkodik.

A szervezet manapság gyakori elsavasodása esetén, az íriszen a gyomor- és bélrendszernek megfelelő terület fehéres árnyalatúra változik, s innen fehér színű, kidomborodó, radiális sugarak irányulnak az írisz külső széle felé. Ezeket a jeleket leggyakrabban az akut állapotú reumás betegeknél figyelhetjük meg – de csak a világos szeműeknél.

Gyakoriak az íriszen látható, szabálytalan szélű, különböző színű és méretű, kiemelkedő pigment foltok. Vigyázat! Ne tévesszük össze a mérgező anyagok felhalmozódását jelző toxikus foltokkal, melyek nagy kiterjedésű, homogén struktúrájú, szabályos geomet-riai formájú, sötétbarna, bordó vagy rozsdaszínű, ki nem emelkedő képződmények.

E szabad szemmel is látható elváltozások szükségessé tehetik az íridológiai szűrővizsgálatot, amely fényt deríthet a még tünetmentes, kialakuló stádiumban lévő kóros folyamatokra, leszűkítheti a fölösleges és kellemetlen vizsgálatok számát, hozzásegít a célzott terápia kiválasztásához, s ezzel a betegség idejében történő, sikeres meggyógyításához. Napjainkban ígéretes kísérletek folynak a szivárványhártyán keresztül, azaz fényterápiával történő gyógyítás területén is.

ÍRISZDIAGNOSZTIKÁRÓL RÉSZLETESEBBEN

Az írisz a zöldes-sárgás terület, ami körülveszi az átlátszó (feketének tűnő) pupillát.

Az íriszdiagnosztika az alternatív gyógyászat egyik formája, amiben a páciens egészségi állapotát az íriszében látható színek, minták és egyéb jellegzetességek alapján próbálják megállapítani. A megfigyeléseket írisztérképekkel vetik össze, amelyek az íriszt számos zónára osztják. Az íriszdiagnosztika gyakorlói szerint ezek a zónák az emberi test részeinek felelnek meg. Nincsenek megbízható tudományos bizonyítékok az írisz és az egészségi állapot közötti kapcsolat létezésére, és nincs semmilyen ismert kauzális mechanizmus, ami magyarázatul szolgálhatna az állítólagos kapcsolatra.

Az íriszdiagnoszták azt állítják, hogy nem konkrét betegségeket ismernek fel, hanem azt tudják megállapítani, hogy a testben található rendszerek és szervek közül melyek egészségesek, és melyek azok, amik „túlműködnek” vagy „gyulladtak”. Ezek szerintük jelzik a páciens bizonyos betegségekre való hajlamát, mutatják a múltbeli problémákat, vagy azokat a betegségeket, amik még csak kialakulóban vannak.

Valójában az írisz egyedi minden ember esetében, így pontokból, színekből és egyéb jelekből nem lehet semmiféle általános következtetést levonni. Továbbá az írisz nem változik az élet folyamán, ezért is használatos a személyazonosság megállapítására, következésképpen semmiféleképpen nem tud következtetéseket levonni a már lefolyt, kialakuló vagy későbbi betegségekre. A szisztematikus vizsgálatok azt mutatják, az íriszdiagnosztika áltudomány, amely azonban veszélyes a páciensre nézve, hiszen olyan betegségek miatt okoz izgalmat és aggódást, amelyek meglétét nem tudja bizonyítani és olyan gyógymódokat tanácsol, amelyre nincsen szükség, eltanácsolhatja a beteget olyan vizsgálatoktól, amelyekre szüksége lehet.

Mivel az íriszdiagnosztika a betegségek diagnosztizálására, kezelésére nem alkalmas, a gyakorlói rendszerint az alternatív gyógyászat más ágait is felhasználják. Az íriszdiagnosztika elsősorban Európában (azon belül is Angliában és Németországban) népszerű, ahol körülbelül 20 000 gyakorlója van; az Egyesült Államokban tizedannyian vannak.

Módszerei

Az íriszdiagnoszták rendszerint réslámpa, nagyítós zseblámpa vagy fényképezőgép segítségével vizsgálják a páciens íriszét szöveti elváltozásokat, speciális pigment-mintázatokat keresve. A jeleket és mintázatokat rendszerint egy írisztérképhez hasonlítják, ami az írisz egyes területeit a test területeinek felelteti meg. Egy tipikus térkép 80-90 ilyen területből áll. A vesének megfelelő zóna például általában az írisz alsó részén, 6 óra táján van. Számos különböző térkép van forgalomban, amelyek nem egyeztethetőek össze. Vannak íriszdiagnoszták, akik egyéb módon, más alternatív megközelítések alkalmazásával, igyekeznek megoldani az ebből eredő áthidalhatatlan problémákat.

Az íriszdiagnoszták szerint az írisz részletei a megfelelő szervek szöveteiben végbemenő változásokat jelzik. Például az „akut gyulladás”, „krónikus gyulladás” és „hurut” jelei szerintük rendre a megfelelő távoli szövet érintettségét, kezelését és gyógyulását jelzik. További, az iridológusok által keresett jelek az „összehúzódási gyűrűk” és a „Klumpenzellen” (csomóssejtek), amiket a környezettől függően különféle egészségügyi problémák jeleként értelmeznek.

Története

Írisztérkép a bal szemről (ahogy az a tükörben látható). Az egyes területeken látható elváltozások az iridológusok szerint a megfelelő testrészek elváltozásaival vannak összefüggésben.

A szem vizsgálata régóta az egészségi állapot megállapításának része, már az ókori görögök is használták.

Az íriszdiagnosztika elveinek (például a homolateralitásnak) az első leírását a Chiromatica Medica tartalmazza, amit 1665-ben jelentetett meg (és 1670-ben és 1691-ben adott ki újra) Philippus Meyeus (Philip Meyen von Coburg). Ebben még nem szerepelt az „íriszdiagnosztika” kifejezés.

Az Augendiagnostik („szemdiagnosztika”) kifejezést Péczely Ignác, egy 19. századi magyar orvos vezette be. A legelterjedtebb történet szerint onnan kapta az ötletet, hogy hasonló csíkokat látott egy általa kezelt törött lábú ember szemében, mint gyermekkorában egy bagoly szemében, aminek eltörte a lábát. Az Első Nemzetközi Íriszdiagnosztikai Kongresszuson Péczely unokaöccse, Dr August von Péczely kitalációnak nevezte a történetet, és azt állította, hogy efféle csíkok nem figyelhetőek meg.

Az Egyesült Államokban az 1950-es években jött divatba az íriszdiagnosztika, amikor egy Bernard Jensen nevű amerikai kiropraktikus oktatni kezdte a saját változatát.

Egy, a Medical Hypotheses-ben megjelentetett cikkben egy kutatócsoport átlátszó mintázatokat figyelt meg az íriszben, amelyek fényt juttattak az ora serrata-ba (a retina peremére). Ezeket az ún. functio ocularis systemica feltételezésével próbáltak magyarázni.[1] Erre a feltételezésre alapozva kifejlesztették a transziridális fényterápia nevű módszert; eddig azonban független kutatók még nem erősítették meg sem a terápia, sem az elmélet működőképességét. Ugyanezen kutatócsoport megkísérelte a számítógépes íriszfeltérképezést az íriszdiagnosztika segítésére.[2]

Az íriszdiagnosztika tudományos vizsgálata és kritikája

A tudomány mai állása szerint a vizsgálatok az íriszdiagnosztika állításait nem igazolták.

Az íriszdiagnosztika tudományos vizsgálata többnyire, de nem minden esetben, negatív eredményt adott. A módszertanilag átgondolt, kettős vak teszteken az íriszdiagnosztika egyetlen esetben sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak.

Egy, a Journal of the American Medical Association-ben publikált vizsgálatban három képzett íriszdiagnosztának íriszek fényképei közül ki kellett választania azokat, amik vesebetegségben szenvedő emberekről készültek.[3] Nemcsak hogy a betegséget nem sikerült felismerniük, de még egymáséval sem egyeztek a válazaik. A kutatók végkövetkeztetése szerint „az íriszdiagnosztika sem szelektívnek, sem specifikusnak nem bizonyult, és a helyes válaszok gyakorisága nem különbözött a véletlen találgatásétól.”

A cikkre adott válaszukban az íriszdiagnoszták azzal érveltek, hogy a megbízható válaszokhoz a beteg és a diagnoszta közötti személyes kapcsolatra van szükség , de a vizsgálatban résztvevő három íriszdiagnoszta egyikének sem volt hasonló fenntartása az eredmények megismerése előtt, ráadásul ez az érv összeférhetetlen az íriszdiagnosztika alapelveivel, amely objektív tudományként kívánja azt elismertetni.

A British Medical Journal-ban publikált kutatásban, Paul Knipschild 39 olyan beteget választott ki, akiknek az epehólyagját másnap eltávolították epekő gyanúja miatt.[4] A kontrolcsoport tagjai olyan személyek voltak, akiknek egészséges volt az epehólyagja. Egy 5 íriszdiagnosztából álló csoport vizsgálta a kiválasztott emberek írisz-fényképeit. Az íriszdiagnoszták nem tudták beazonosítani a beteg epehólyagokat. Egyikük például az epeköves betegek 51%-át egészségesnek, az egészségesek 51%-át epekövesnek nyilvánította. Dr. Knipschild végkövetkeztetése szerint „a vizsgálat kimutatta, hogy az íriszdiagnosztika diagnosztikai segédeszközként hasznavehetetlen.”

Egy 2005-es kutatásban egy gyakorlott íriszdiagnoszta vizsgálta meg 68 olyan ember szemét, akiknek bizonyítottan rákja volt (mell, petefészek, méh, prosztata és végbél) valamint 42 olyan személyt akiknél nem volt a rákra bizonyíték. Az íriszdiagnosztának, aki nem tudta a szemek tulajdonosának nemét vagy egészségügyi történetét, öt lehetséges diagnózist kellett feállítania. A 68 esetből összesen 3 esetben volt helyes a rák diagnózisa.[5]

Demea ezekkel ellentétben, pozitív eredményt mutatott ki: „A kutatás bizonyos írisz-jelek és a tanulmányozott páciensek általános patológiája közötti összefüggést vizsgálta. […] 57 kórházba utalt pácienst vizsgáltunk. […] A kapott korrelációk erős összefüggést mutattak az íriszdiagnosztika által megállapított jellemzők és a létező patológia között. […] Az írisz-vizsgálat nagyon hasznos lehet az általános patológia diagnosztizálására, a páciens holisztikus megközelítésének jegyében.”[6] Mivel a vizsgálat nem teljesítette a megbízható tudományos kutatások kritériumait (vaktesztek, elfogultság hiánya, az eredmények statisztikai szignifikanciája stb.), az íriszdiagnosztika tudományos alátámasztására nem alkalmas.

Edzard Ernst egy metatanulmányban 77 íriszdiagnosztikával foglalkozó cikket tekintett át; ezek közül azok találták alkalmas diagnisztikai eszköznek az íriszdiagnosztikát, amelyek kontrollcsoport nélkül dolgoztak és nem használtak kettős vak próbákat. Az ilyen vizsgálatok azonban az elfogultságot nem tudják kiszűrni. Ezzel szemben a négy kontrollált, kettős vak módszertannal dolgozó kutatás közül egyik sem találta hasznavehetőnek az íriszdiagnosztikát. Ernst végkövetkeztetése szerint mivel az íriszdiagnosztika személyi és gazdasági károkat okozhat, a pácienseknek és a terapeutáknak nem javasolt a használata.[7]

Az íriszdiagnosztika jogi helyzete

Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény tette lehetővé a természetgyógyászat gyakorlását. Ezen belül mint állapotfelmérő módszer a szemtréner szakma vizsgaelőkészítő tematikájában szerepel az íriszdiagnosztika. A szemtrénerek az Egészségügyi Továbbképző Intézetben tesznek képesítő vizsgát, amely után ÁNTSZ-engedély birtokában gyakorolhatják az íriszdiagnosztikát, mint funkcionális állapotfelmérő módszert, de az íriszdiagnosztika önálló diagnosztikai módszerként nem használható. Abban az esetben, ha az íriszdiagnoszta gyógyászati eljárást javasol, megsérti az egészségügyi törvényt, amely a gyógykezelést más jellegű engedélyhez köti.

jóga (régen: yoga), szanszkritul: योग, a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében.

A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik).

A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése. Eszerint alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát.

A jógának több változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Indián kívül először a hatha jóga vált népszerűvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban Európában is szinte minden ága elérhető jógaközpontok által.

A jóga gyakorlatai és célja

A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituálisfilozófiát a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését. Ezeket az elemeket általában adaptálják a nem hindu jógik számára.

A jóga mindennapos gyakorlása önmagában is hasznos. Javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja a számádhit, az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár.

A jóga céljait a különböző tradíciók értelmében többféleképpen magyarázzák. A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet istenhez, és amely hozzásegítheti őt az istennel való egyesüléshez. A buddhizmus, amely nem tartja lényegesnek a teremtő istenben történő hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé. A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják. A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete.

A jóga végső célja a megszabadulás (móksa) elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából (szamszara). A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. Fokozatosan vezet el a lét igazi természetének megismeréséhez. A jógi akkor éri el a megvilágosodást, amikor tudata megszűnik és megtapasztalja az egyesülés örömét. Az egyesülés a védánta filozófia szerint történhet a egyéni lélekkel (Átmannal) vagy a mindenhatóval (Brahmannal), a teista hinduizmusban és a buddhizmus bizonyos formáiban pedig valamely istennel vagy istennővel. A megvilágosodás a korlátozott ego pusztulásához és az univerzum egységes természetének felismeréséhez vezet.

Habár az átlagember távol áll a megvilágosodástól, a jóga képes elvezetni a spirituális tudatossághoz, illetve a könyörületességhez és a megértéshez. A jóga ugyan erősen kötődik a hinduizmushoz, művelői mégsem tekintik vallásnak, és miközben tartalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek a vallásos emberek számára hasznosak, alkalmazható azok számára is akik nem vallásosak.

Eredete

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Vedanta-nak is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).

A jóga szó értelmezése

A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (átma) és az univerzális lélek (paramátma) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.
A jóga változatossága

Hatha jóga egy hindu templomban

A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi.

A jóga négy fő változata:

·        Bhakti jóga (az imádat és a odaadás jógája)

·        Karma jóga (az önzetlen munka jógája)

·        Dzsnyána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)

·        Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt).

Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között. Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást (egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját).

Léteznek egyéb jógaváltozatok is, úgymint mantra jóga, kundalini jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. A rádzsa jógát ("királyi jóga") ashtanga jógának ("nyolc ágú jóga") is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata.
A jóga és a vallás

A hindu-, buddhista-, szikh- és dzsain hagyományok szerint a jóga spirituális céljai elválaszthatatlanok a vallástól, amelyet egyben a jóga részének is tekintenek. Némelyik jógi ugyan finoman megkülönbözteti a vallást és a jógát, mivel az előbbi szorosabb kapcsolatban áll a kultúrával, az értékrenddel, a hittel és a szertartásokkal, míg az utóbbi inkább az önfelismerésre (a végső igazság megtapasztalására) fókuszál, lényegében a kettő kiegészíti egymást. Sri Ramakrishna úgy tartotta, hogy a vallás a olyan, mint egy magot körülvevő héj. Mindkettőre szükség van, "de ha valami el akar jutni a maghoz, annak el kell távolítania a gabona héját".

A jóga némely változata gazdag ikonográfiával rendelkezik, míg más változatok inkább puritánok és egyszerűségre törekednek. A jóga hindu követői büszkék vallási hagyományaikra, miközben a nem hindu jógik szerint a jóga nyíltabban gyakorolható azok számára, akik nem követik a hindu vallást.

Habár a jóga gyökerei Indiába nyúlnak vissza, több modern jógi is (mint például Swami Vivekananda vagy Paramahansa Yogananda), nyugatra költözött, mert úgy látták hogy ott is van remény a hagyományok megőrzésére. A jóga kritikusai a nyugati jógát általában azzal a váddal illetik, hogy felhígult, leromlott, elvesztette a spirituális gyökereit (a populáris jóga ugyanis főként a fizikai gyakorlatokra koncentrál). Sok Indián kívül élő jógi szerint a jógát célszerű történelmi gyökerei és modern adaptációi szerint egyaránt definiálni.
Közös vonások

A jóga legtöbb változatának része a koncentráció (dhárana) és a meditáció (djána) gyakorlása. Patandzsáli szerint a dhárana "a tudat egyetlen pontra való rögzítése". Az összpontosítás bármely érzékszervre vonatkozhat (például arra, hogyan áramlik át a levegő az orrlyukakon a légzés során). A koncentráció fenntartásával a jógi eljuthat a meditáció állapotáig, ahol a legbelső lénye feltárul. A meditálás gyakran jár a béke, a boldogság és az egység érzetével. A meditáció tárgya iskolánként eltérhet. Történhet a csakrákra, a szív középpontjára (anahata) a harmadik szemre (ajna), valamely istenségre, mint Krisna, vagy egy érzésre, mint például a béke. A nem dualista iskoláknál (mint az Advaita Vedanta) a meditáció tárgya lehet egy alak és tulajdonságok nélküli istenség (Nirguna Brahman). A buddhisták ehhez hasonlóan az ürességen meditálnak.

Az iskolák többségére jellemző a spirituális tanító (szanszkritül guru, tibetiül láma) megléte, aki némelyik iskolában fontosabb hittudósi, papi szerepet tölt be. A tanítvány (szádhaka, sisja vagy csela) a kezdetektől fogva a guru útmutatásait követi. A satgurukért (a valódi mesterekért avagy spirituális mesterekért) a tanítványok rajonganak. A hagyomány szerint a mester tudását a tanítvány örökli és adja tovább. Ezt a végtelen láncolatot guruparamparának nevezik.

A jóga hagyomány részben az elsajátított gyakorlatokban részben pedig a jóga technikáit és filozófiáját ismertető szövegekben rejlik, amelyeket számos guru ír, fordít és lát el magyarázó szövegekkel. A guruk néha egy ashramot vagy szerzetesrendet alapítanak, amely idővel tanítványokkal bővül, akik a gyakorlatok mellett elsajátítják a mantrákat, a spirituális énekeket és tanulmányozzák a szent szövegeket. Az egyes elemek fontossága iskoláról iskolára változik. A különbségek oka általában az, hogy az iskolák különböző igényű, hátterű, természetű diákokkal foglalkoznak. A jóga tradíció kedvelt téma a költészet, a zene, a tánc és más művészetek számára.

ÁHI jóga

„Egy tiszta csepp elég, hogy kristály lehessél!”

A jóga azt jelenti: egység, értelmezhetjük úgy is, hogy végtelen-végtelen egység. Ez a jóga egy életmódot ajánl a keresőnek, de nem merev szabályokkal. Olyan, mint a víz, alkalmazkodik mindenhez: lehet lágy, kemény, hideg, meleg, elkerülő, gyors, lehet pára. Ez is mutatja, hogy valójában nincsenek merev szabályok, csak útmutatás. Gyakorlati tapasztalaton alapszik Az alkalmazkodás, mint lehetőség egyénenként fennáll. Ezt a jógát, és ezeket, a gyakorlatokat akkor is nyugodtan végezheted, ha neked más elképzelésed, más elgondolásod, hited van. Nem számít, mert lehetsz keresztény, buddhista, vagy akár materialista, nyugodtan alkalmazhatod. Ez nem befolyásol téged gondolkodásodban és hitedben, mert az útmutatás mindenkori célja a megvilágosodás elérése. Amit gondolsz, az lesz. Gondolatainkkal formáljuk a világot. Az leszel, amit gondolsz magadról. És az vagy, amit gondolsz magadról. Ez a végtelen örök igazsága. Nem technikai vagy más jellegű tudomány, hanem az önismeret tudománya. A végtelen létezik és minden forma és formanélküliség megtalálható benne. Élő energiarészecskék kifejezhetetlen, megszámlálhatatlan, végtelen mennyisége, nem meghatározható valami. Idracsad

Hindu jóga

Bhagavad Gíta

A Bhagavad Gíta Mahabharata egy része. Visnu egy inkarnációjának, Krisnának a dialógusa Ardzsunával a nagy harcossal az élet nagy kérdéseiről. Az egyes fejezetek végén a Jóga szent könyveként hivatkozik önmagára. A jóga több változatát is ismerteti a különböző típusú emberek számára, betekintést nyújtva az egyes irányzatok filozófiai hátterébe is. A mű valószínüleg Kr. e. az 5. és a 2. század között íródott. Leegyszerüsíve, Krisna az alábbi irányzatokat tárgyalja benne:

(1) Karma jóga, a világban való cselekvés jógája.

(2) Dzsnyána jóga, a tudás és intellektuális megismerés jógája.

(3) Bhakti jóga, az Isten iránti odaadás jógája.

Patandzsáli

A klasszikusnak számító Jóga szútra című műve, amellett hogy gyakorlati útmutatóként szolgált a legtöbb jóga központ - ásram számára, a jógát a hat hindu ortodox bölcseleti rendszer (az úgynevezett darsánák), közé emelte. A jóga darsána gyökerei a számkhjáig nyúlnak vissza, és idővel a buddhizmus is hatást gyakorolt rá. Átvette a számkhja filozófia ismeretelméletét, az egyéni lélek (Purusha) és a természet (Prakriti) fogalmát, de elvetette annak ateizmusát.

Patandzsali a Jóga szútrában a jóga céljaként említi meg a mentális folyamatok lecsendesítését (csitta-vritti-niródha), amely a tartós meditáció (djána) és annak elmélyülésével a megvilágosodás (számádhi) eléréséhez vezet. Ehhez be kell tartani a ajánlott hozzáállásokat (jama) és az ajánlásokat (nijama), amelyek szintén részei a nyolc tagból álló rendszernek. Patandzsáli jógáját rádzsa ("királyi") vagy ashtanga ("nyolc ágú") jógának is nevezik, megkülönböztetve ezzel az irányzatot a hatha jógától.

A nyolc ág:

(1) Jama (Az öt "ajánlott hozzáállás"): erőszakmentesség, igazmondás, nem-lopás, mértéktelenség kerülése, birtoklási vágy kerülése

(2) Nijama (Az öt "ajánlás"): tisztaság, elégedettség, aszkézis, önképzés, Isten iránti odaadás

(3) Ászana: Különféle testhelyzetek

(4) Pránájáma: A lélegzet, a prána irányítása.

(5) Pratjahara ("Befelé tekintés"): melynek során a tudat, érzékek és az érzékelés tárgyai nem lépnek kapcsolatba egymással

(6) Dhárana ("Koncentráció"): A figyelem egyetlen dologra való összpontosítása.

(7) Dhjána ("Meditáció") : a figyelem egy dolgon vagy folyamaton való tartása hosszú ideig

(8) Számádhi: Az Önvaló-val való egyévállás (az abszolút való megismerése)

Isten szerepe a jóga filozófiájában

Meditáló Sívát ábrázoló szobor Bangalore-ban

A jóga filozófia Patanydzsali tolmácsolásában teisztikus. Istent - Isvarát a "Jóga szutra" krija jógáról szóló részében valamint az Isvara pranidhana definíiójában említi. M. Eliade felületesnek nevezi Patanydzsali teológiáját, de az amit Patanydzsali említ, az elég ahhoz, hogy transzcendentális tapasztalali viszonyba kerülhessönk Istennel. Ha azt nézzük mit szólnak az Upanisadok a jógáról, látjuk, hogy az Isten (Ishvara) léte alaptételként jelenik meg.

·        Bizonyítéknak tekinthetők a Védák és a hozzájuk kapcsolódó Upanisadok, amelyek írnak Istenről.

·        Emlíhető a folyamatosság elve: az emberek és egyéb dolgok változásai, eltérései korábbi állapotuktól. Némelyik ember esztelen, némelyik pedig bölcs. Lennie kell valakinek, aki a legmagasabb szintű tudással rendelkezik – egy mindentudónak, aki isten.

·        Emlíhető a kozmikus fejlődés, amely az univerzum kialakulásához vezetett. Ennek oka a lélek (purusha) és a természet (prakrti) kapcsolata. A purusha állandó, a prakriti pedig öntudatlan. A későbbi filozófiákban mengelenik az a model is, hogy a két dolog között nem teremthet kapcsolatot senki, Isten kivételével, aki mindentudó lényként képes erre is.

·        Az Ísvara pranidhánát lehet úgy is értlemezni, hogy az istenségre történő meditáció egy hatásos módja a megszabadulás elérésének. A tapasztalat (pl. Sri Rámakrishna tapasztalata) azt mutatja, hogy ha Istenre irányíjuk meditációnkat, és ez segíti a megszabadulást, valamint ha ez meg is történik, akkor a meditáció tárgyának léteznie kell.

A számkhja filozófia szerint Ishvara a purusha egy különleges formája, aki a szomorúság és a karma törvényein kívül létezik. Ő egyetlen, tökéletes, végtelen, mindentudó, mindenütt jelenlevő, mindenható és örök. Nem jellemezhető a számkhja tudatállapotaival, a tamasszal (passzivitás, tompultság), a szattvával (tisztaság) és a radzsasszal (aktivitás, izgatottság). Különbözik a megszabadult lelkektől is, mert Ishvara sosem volt rabul ejtve a syámkhja filozófia által defineált látszatvilág körforgásában.

A jóga rendszere talán a legelső filozófia a világon, amely a monoteizmust bizonyító tapasztalathoz vezeti az embert. Ishvarát egyedülállónak és különlegesnek tartja. Van olyan nézet, hogz az Ísvara a Teremtő, van olyan nézet, hogy az Ísvara az Úr. Patanydzsali ezt nem részletezi, a meditációs tréningre helyezi a hangsúlyt.
Hatha jóga

A 20. század folyamán a jógát gyakran azonosították a hatha jóga testgyakorlataival (az ászanákkal), A hatha jóga Indián kívül és a tradicionális, jógát is gyakorló vallási közösségekben vált népszerűvé. Gyakorlatait néha spirituális környezetükből kiragadva, világi módon mutatják be.

A tradicionális hatha jóga egy teljes rendszer, amelynek a testgyakorlatok ("tisztító eljárások", testtartások és légzőgyakorlatok) mellett része a mentális tréning, tehát a meditáció különböző fokai is. Jóval több, mint testkultúra, aminek a nyugati világban leggyakrabban tekintik. A hatha jóga legfőbb ismertetője a Swami Svatmarama által a 15. században írt Hatha Yoga Pradipika ("A hatha jóga lámpása"), valamit Rsi Gheranda "Gheranda szanhita"-ja volt. De az ősi hathajóga iskola alapítója, Górakhnáth "Góraksasátakam" műve is fontos része a hatha jóga irodalmi hagyományának.

A hatha jógát arra fejlesztették ki, hogy felkészítsék vele a tanítványokat a rádzsa jóga gyakorlására. Ugyanakkot magában foglalja majd az egész rádzsa jóga "tananyagát". Ennek ellenére nyugaton nem a megvilágosodás elérése érdekében, hanem pusztán testi egészségmegőrzési célból gyakorolják a belőle kiszaktott testgyakorlási részeket.
Natja jóga

A natja (tánc) jóga legelső ismertetőjét Bharata Muni jegyezte le. Egy fontos jóga irányzat közé tartozik. Leginkább a középkori hindu vallási ünnepeken volt szerepe, ahol a táncosnők (devadasik) rituális táncot mutattak be. Az ortodox iskolákban még ma is tanítják.
Buddhista jóga

A tibeti iskolákban tanított jóga eltér a Patandzsáli vagy a Gita által bemutatott változattól. Öt gyakorlatot (melyeket rítusoknak neveznek) kiemelten kezelnek benne. A guru jógában a spirituális vezető egyesíti a tudatát a tanítványáéval, mielőtt oktatni kezdené. A tantrikus hagyományok értelmében számos gyakorlatot tekintenek a jóga részének. A tantrikus jógának négy fő változata létezik.

A Trul Khor, azaz a hold és a nap prajna energiáinak egyesítése céljából 108-féle testgyakorlatot végeznek. A Dalai Láma nyári templomának falait több, különféle testgyakorlatokat végző ősi tibeti jógiról készült festmény díszíti.

A buddhizmus terjedése folytán, az olyan indiai jógik révén, mint Yogis Naropa, Tilopa, Marpa, Milarepa és Gampopa, a Kagyü iskola is eljutott Tibetbe. Az ősi tanítások a kagyü kolostorokban mesterről tanítványra szállnak át.

Keresztény jóga

A keresztények egy része adoptálta a jógát saját spirituális világához, mások viszont nem tudják sem elfogadni, sem elvetni. Habár elismerik a test- és légzőgyakorlatok egészségre gyakorolt kedvező hatását, a jóga fő célját, az istennel való egyesülést ellentétesnek tartják a bibliai tanokkal.

Jóga és tantra

A jógát gyakran említik a tantrával összefüggésben. Bár felfedezhetők köztük nagyobb hasonlóságok elméleti, gyakorlati és fejlődéstörténeti szempontból egyaránt, mégis más tradíciókat követnek. Míg a jóga a tudat fogva tartójaként tekint a testre, addig a tantra inkább annak megismerésére törekszik. Indiában a tantrához gyakran negatív dolgokat (szexuális- és fekete mágiát) társítanak, habár legtöbb formája megfelel az erkölcsi normáknak. A nyugati világban általában a jógához hasonlóan a lényegét csak felszínesen ismerik. A Hatha Yoga Pradipika-t a tantrizmus bibliájának tekintik.

A tantra többnyire teista alapokkal rendelkezik, követői a passzív, férfi erőt képviselő Sívát (aki a legfőbb isten, Brahman megtestesülése) és hitvesét, az aktív, női erőt képviselő Saktit (más néven Ma Kálit, Durgát, vagy Parvatit) imádják. Céljuk Kundalini, a gerinc aljánál összetekeredve alvó spirituális energiából álló kígyó felébresztése, amely az ébredés után a gerincoszlopon elhelyezkedő csakrákon áthaladva egyesíti Sívát és Saktit. Az egyesülés állapota megfelel a jógából ismert számádhinak. Némelyik hindu guru át is vette ezt az eszmét.

A tantra nagy hangsúlyt fektet a mantrára (többnyire egy istenséghez szóló szanszkrit imádság), a jantrára (istenábrázolások komplex szimbólumok formájában), valamint a szertartásokra, amelyeknek az egyszerű murtitól (istenszobrok készítése), a rituális közösülésen át egészen a holttesten ülve végzett meditációig terjedően sokféle változata ismert. A szokatlannak és misztikusnak tűnő tantrikus szövegek (kaularvatantra, mahanirvana tantra) és tanítók (mint például Abhinava Gupta) mellett a jóga egyesített eszméi egyszerűnek tűnhetnek.
Nevezetes jógik

Sri Ramakrishna Paramahamsa (1836-1886)

Sok nevezetes személy gyakorolt nagy hatást a jógára és sokat tett azért, hogy világszerte ismertté váljon. Nyugaton az ötvenes években vált igazán népszerűvé a hatha jóga.

Talán a legjobb példák az évszázadokkal ezelőtt élt Nárada, a bhakti szútrák megalkotója, Shankaracharya, aki a létrehozta az advaita vedantát, amely a dzsnyána jóga alapja vagy maga Patandzsali a rádzsa jóga atyja.

Az 1800-as évek második felében az indiai jóga újraszületett Ramakrishna Paramahamsa munkássága nyomán. A Káli anya híveként és Advaita Vedanta mestereként ismert bhakti jógi azt hirdette, hogy minden vallás ugyanahhoz a célhoz vezet.

Sri Rámana Maharshi a dzsnyána jóga talán legjobban ismert alakja. Tiruvannamalaiban levő ásramban élte le élete legnayobb részét.

Sri Aurobindo, a neves indiai jógi, filozófus és szerző végezte el a jóga szent iratai, a Bhagavad Gíta és az Upanisadok új fordítását. Epikus költeménye a Savitri amellett, hogy a hindu jógairodalom gyöngyszeme, a valaha írt egyik leghosszabb angol nyelvű mű. Pondicherry-ben megalapította a Sri Aurobindo Ashramot, amelyben a négy fő jógairányzat (karma, dzsnyána, bhakti és rádzsa) egységesítésével megalkotott integrál jógát oktatta.

Más indiai jógik, többek között Swami Rama Tirtha és Swami Sivananda több, mint 300 könyvet írtak a jógáról és a spiritualizmusról.

A kashmiri irodista, Gopi Krishna, spirituális élményeiről szóló könyvével vált ismertté. A Kasmirui saivizmus két nemrég elhunyt nagy alakja Sri Rameshwar Jha és Swami Lakshman Joo Dev.

A huszadik század folyamán több jógi is nyugatra költözött és megismertette az ott élő embereket a jógával. Magyarországon Selvaraja Yesudian élt és tanított.

Ramakrishna tanítványa, Swami Vivekananda a mesterét, valamint a jógát ismertető művei mellett, India szabadságért folytatott küzdelme idején a hinduizmus újraélesztőjeként töltött be fontos szerepet. A Ramakrishna Mission világszerte történő alapításában is fontos szerepe volt.

Swami Sivananda (1887-1963) a Divine Life Society megalapítója volt. Élete nagy részét Indiában töltötte le. Többféle nézőpontból is írt könyveket a jógáról, a filozófiáról, a vallásról, a hinduizmusról, a spiritualizmusról, az etikáról, a higiéniáról és az egészségről. Világszerte a jóga úttörőként vált ismertté. Tanításai világosak, egyszerűek és pontosak voltak. Mottója: "Szolgálat. Szeretet. Adakozás. Meditálás. Megtisztulás. Felismerés."

Paramahansa Yogananda (1893-1952), a krija jóga követője volt. A jógát összekötő kapocsnak tekintette a hinduizmus és a kereszténység között. Önéletrajza az egyik legsikeresebb jógáról szóló könyv lett.

Swami Vishnudevananda (1927-1993), Swami Sivananda taníványa, a hatha és rádzsa jóga művelője volt. Az International Sivananda Yoga Vedanta Centre alapítója. A "True World Order" alapítója.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada a bhakti jógát népszerűsítette. 1966-ban megalapította az International Society for Krishna Consciousnesst, azaz a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét, ismertebb nevén a Hare Krisna mozgalmat).

A transzcendentális meditációt a nemrég elhunyt Maharishi Mahesh Jógi dolgozta ki. A meditáció mantrás beavatással mőködik. Jelentős kutatási eredményeket értek el a meditáció hatását illetően az emberre.

Swami Rama (1925-1996) a Himálájai jóga hagyományt tette népszerüvé a világon. A "Himalayan Institute of Yoga Science and Philosophy" alapíója.

Yogiraj Gurunath Siddhanath, az 1980-as években kezdte oktatni a hamsza és a krija jóga himalájai változatait, az általa alapított Hamsa Yoga Sangh élén. Meglátása szerint az emberiség a tudatosság szintjén egységet alkot.

Mahamandaleshwar Sri Paramhans Swami MaheshwaranandaJi (1945- ) Indiából érkezett Európába 1972-ben, hogy a nyugati embereknek is átadja a jóga ősi, de ma is aktuális tanítását. Jógaiskolája a Jóga a mindennapi életben rendszer nevet viseli.

Paramahamsa Satyananda Saraswati (1923 - ) Swami Sivananda tanítványaként 12 évig guruja mellett élt Risikésben. Ezután megalapította a Bihar School of Yoga-t, a jóga gyakorlatok hatásait kutató Yoga Research Foundationt, jótékonysági szervezet Sivananda Math-t, és a jógikus irodalmat kiadó Yoga Publication Trust-ot India Bihar államában, Mungerben. Évtizedeken át terjesztette a jóga tanításait a világ minden részén. Jelenleg Rikhiában él, és Swami Sivananda szellemi örökségének egyik hiteles továbbvivője. Az általa létrehozott jóga rendszert világszerte Satyananda Yoga/Bihar Yoga néven ismerik. E tradíció jelenlegi spirituális vezetője Swami .

A szavita jóga egy újrafelfedezett jóga irányzat - inspirációját Shri Mahaszvi Tathátától vette. A klasszikus jóga ötvözete az élő, inspirált zenével. A zene mint a náda jóga része fontos szerepet kap a pránájámánál és meditációnál.

Sok Nyugati jógi is hozzájárut a jóga elterjedéséhez. A következő példák nem fedik a teljes spektrumot: Sir John Woodroffe, Ramacharaka, T. Bernard, E. Haich/Hajts, A. Van Lysebeth.
Ajánlott irodalom [Kaczvinszky József: Kelet világossága (Nyíregyháza : Kötet Kiadó, 1994-1995, ISBN 963-8438-00-2)

·        Baktay Ervin: A diadalmas jóga (Szeged : Szukits Kvk., [1992], ISBN 963-8199-01-6)

·        Selva Raja Yesudian: Mi a yoga? (Budapest : Széchenyi, 1943)

·        Selva Raja Yesudian: Sport és jóga (Szeged : LAZI, 2002, ISBN 963-9416-15-0)

·        Weninger Antal: A keleti jóga (Budapest : Szerző, 1988, ISBN 963-500-874-0)

·        Dely Károly: Jóga (Budapest : Medicina, 1971)

·        Dr. Vígh Béla: Jóga és tudomány (Budapest : Gondolat, 1972)

·        Dr. Vígh Béla: "A jóga és az idegrendszer" (Budapest : Gondolat, 1979, 1985, ISBN 963-281-518-1)

·        Weninger Antal: Az idő partján (Budapest : Tankönyvkiadó, 1986, ISBN 963-17-9087-8)

·        Eliade, Mircea: A jóga: Halhatatlanság és szabadság (Budapest : Cartaphilus, 2005, ISBN 963-9303-94-1)

·        J. M. Déchanet: Keresztény jóga tíz leckében (Budapest : Sport, 1991.)

·        B. K. S. Iyengar: A jóga új megvilágításban (Budapest : Saxum, 2003, ISBN 963-9084-66-2)

·        B. K. S. Iyengar: A pránájáma új megvilágításban (Budapest : Filosz, 2005, ISBN 963-86577-7-4)

·        Patandzsali: A jóga vezérfonala (Pâtañjalayogasûtram), fordította Fórizs László (Budapest : Gaia, ISBN 963-202-274-2)

·        Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha, Yoga Publication Trust, Munger, Bihar, India és Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, Budapest ISBN 963-219-027-0)

·        Timcsák G.M.: Jóga I és II., (Proszoft, Soltvadkert, 1994 ISBN 963-02-9944-50 963-02-9925-9)
Egyéb hivatkozások [

Minden ami JÓGA:

Gyakorlatok, tipusok,

http://joga.lap.hu/

Kik is az angyalok? Mit üzennek nekünk? Hogyan gyógyítsunk angyalokkal? Véget nem érő kérdés. Ezt a menünket is mint az összes többit, folyamatosan bővítjük!

Angyalok

Az angyalok tér által nem korlátozott, az emberi élettel nem összemérhető élettartamú, öntudatos, az embernél nagyobb tudású, de nem mindentudó élő valóságok. Először az Angyaltörténelemről szeretnék beszélni, tehát arról, hogy az idők folyamán mi hogyan láttuk az angyalokat, azután rátérnék az Angelológiára, az Angyalismeretre."

(részletek Dr. Szász Ilma: Mennyből az angyal cikkéből , megjelent a Lélek és Tudomány I. évf. 3. számában)

I. Angyaltörténelem

Kultúránkban az angyali jelenések három hullámát különíthetjük el.

1. A bibliai időket, amelyekben pátriárkák, próféták, látóemberek találkoztak angyalokkal. A Biblia több mint 300 helyen említi őket.

2. A középkort, amikor szenteknek, látnokoknak jelentek meg és teológusok rendszerezték őket.

3. A 18. századtól napjainkig, amikor egyre több ember számol be angyalélményekről.

Bibliai idők

A biblia angyaljelenéseivel kapcsolatban legközelebb Maimonides véleménye áll hozzám, aki szerint az angyaljelenések látomások révén történtek, akkor is, amikor a szent iratok erről külön említést nem tettek. A legnevezetesebb angyaljelenések egyike az Ábrahámot meglátogató három angyal ... A zsidók pusztai bolyongásakor Isten vezérlő angyalt rendelt eléjük, akinek a kabalisták a nevét is megfejtették a malaki=küldött, Isten küldötte szó betűcseréjével Mikáelként. A szent sátor szentek szentjének két kerub alakja hajolt védőn a

Énok könyve is nevén nevezi az angyalokat: Azázel volt a "hét" bukott angyalok vezére, míg a bolygók angyalai ilyen neveken szerepeltek:

Uriel, a "Tartarosz fölé helyezett angyal"

Rafael, "aki az emberek minden betegsége fölött uralkodik",

Mikáel, "az Isten népe fölé helyezett angyal",








Gábriel, "A Paradicsom őrzője",

Ráguel, "aki bosszút áll a bukott angyalok világán", Fánuel, "aki a gonosz szellemeket távoltartja, hogy ne léphessenek a Szellemek Urához és ne vádolhassák a Földön élőket", és Istáriel, aki figyelmeztette Noét. Ez a konkrét angyalismeret a babiloni fogság után fellépő fordulat: miután a zsidóság az Egyistenhez már szorosan kötődött, megismerhette a közte és az ember közötti lényeket is.

Az Újtestamentumban Gábriel megjelenik Máriának, Józsefnek, Zakariásnak. ... az Apolalipszis egész angyalseregeket vonultat fel, köztük a harsonák és csészék 7 angyalát, akik a bolygóprincipiumokat képviselik, mégpedig a kabalista életfa sorrendjét követve, így:

Föld/Szaturnusz,
Hold,
Merkúr,
Nap,
Vénusz,
Mars,
Jupiter.

Pál az Ószövetségből ismert szeráfokon, kerubokon és közönséges

angyalokon kívül még hat szellemi fokozatot sorol fel:
arkangyalok/arkhangeloi,
fejedelemségek/arkhai,
főhatóságok/exousiai,
erősségek/dynameis,
uraságok/kyriotetes ,
trónusok/thronoi.

Ezekből alakítják ki később az angyali karokat és rendeket, a középső régióban némi sorrendcserével a különböző renszerekben. Pál közléseiből fontos intelem, hogy ezen angyali hatalmasságok bukott képviselői "e sötét világ kormányzói", és nemcsak hússal - vérrel, hanem elsősorban velük van tusakodásunk.

Középkor

A középkor teológusai aztán "rendet teremtenek" az égiek között. Pseudodyonisios reopagites (5.sz.), Szent Ambrus és Aquinói Tamás írásai alapján kialakulnak az angyalok rendjei és karai. ...

A keresztény szentek látomásai közül kimagaslik bingeni Hildegard finoman jellemzett nagylátomásai,

Assisi Ferenc keresztet hozó szeráf élménye,

Avilai Teréz szívét lándzsával átdöfő és Keresztes Szent Jánost börtönéből megszabadító angyalélménye.

Meg kell emlékeznünk egy másik hagyományról, a mohammedán vonulatról is. I.u. 613-ban Gábriel megjelent Mohammednek. Alakja betöltötte a fél eget, s a rémült prófétát fojtogatni kezdte a paranccsal: "Recitálj, recitálj!". Mindaddig kényszerítette, míg az első versek ki nem áradtak Mohammed torkán. Nem sok idő múlva Mohammed állította, hogy ördög által sugallt verseket is kimondott, de az a továbbiakban soha nem fog bekövetkezni. Az angyalok az iszlámban is megkapták szerepkörüket, az imákat ők jegyezgetik fel s majd tanúskodnak az ítélet napján; a végítélet harsonáját Iszráfil (Ráfáel) fogja megfújni. A szufik ihletett, hetes mennyország rendszerében a 3. menny lakói a géniuszi (lelki) angyalok, a formáló erők: a dzsinnek. A 4. égé a szellemmel kapcsolódó arkangyalok, az 5. égé a teremtő szellemként működő angyalok, míg a 6. ég ura ANIHU = az ÉN VAGYOK (=a személyes Isten), hogy a 7. égben mindenek beolvadhassanak az Ősegység állapotába.

Swedenborg, Blake, Steiner,...

A 18-20. század "angyalinváziója" Swedenborg, ill. Blake jelenései, víziói révén indult el. Swedenborg leírásai nagyon tanulságosak. Megkülönböztet géniuszokat (lelkeket) és szellemi lényeket, mindkét csoportban vannak jók és rosszak (genii boni ill. mali, spiriti boni ill. mali). A romlatlan égben megkülönbözteti a mennybéli ill. szellemi mennyet, előbbit a szeretet, utóbbit a bölcsesség angyalai lakják. Ha egy angyalban a szeretet kissé megfogy (Istent már nem pirosló hanem aranyfényű Napként látja), máris átcsúszik a bölcsesség szellemi mennyébe. S a poklokat is Istenhez hű angyalok vigyázzák fel, hiszen szétesne a Világ, ha szálai nem egy kézben futnának össze.

William Blake-ről, ne felejtsük el, hogy kiemelkedő médiumi vizionárius és művészi adottságai mellett az "angyalokat a Szentírás sátáni értelemben való olvasására" kisértette és boldog volt, ha egyet áttérített közülük. Az ördög pártján harcolt az angyalok - általa hidegnek tapasztalt - bölcsessége ellen s vallotta, hogy Miltont Elveszett Pradicsomának hőse is a Sátán. Ihletett művei szemlélésekor azért vegyük ezt figyelembe és ne fogadjuk el műveit fenntartás nélkül.

...Rudolf Steiner felelevenítette a 9 angyali hierarchia tanát, s az angyalokat védőangyal, az arkangyalokat népszellem, az arkhai-okat korszellem funkciókkal ruházta fel. ...

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy halál előtti látomásokban, veszedelmek előtt vagy nagy ínységben leggyakoribb a megtapasztalásuk. (Akár fizikai testben is, mert élő embert átiráníthatnak segíteni, vagy - esetleg - materializálódnak.) Moolenburgh holland orvos sok betege angyalélményét feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy az emberek élete olyan, mina a mélyvízi búvároké, s a felszíni védőszemélyzet szerepét az angyalok töltik be. Éjszakánként azután felhúznak magukhoz.

II. Angelológia

A Kabbala (a keleti tanokkal jó egyezésben) egyarcú, kétarcú és négyarcú angyalokat különböztet meg. (A hinduknak van még egy szép kategóriája: a sokarcú-ezerkarú. Ez vonatkozik a legfelső isteni szintű angyalok egységére, de az emberiségben testet öltő istenségre is.) Ezek a kifejezések nem azt jelentik, hogy ezek az angyalok így néznek ki, hanem lényegi sajátosságukat fejezik ki szimbolikus nyelven. Egyarcúnak a különválasztott külső duálpár egyik tagját tekintik, kétarcú az egyesült duálpár. Az asztrálszféra angyalai közt mindhárom előfordul, a romlatlan menny angyalai legalább négyarcúak.

Az angyalok három rendje a követketkező:

• A romlatlan menny angyalai: szeráfok, kerubok és trónusok (vagy trónkerekek, trónállók, azonosak az Apokalipszis 24 vénjével).

• A szoláris (sugárzó) asztrál menny angyalai: az uraságok (kyriotetes, Jupiter-zóna), erősségek (dynameis, Mars-zóna), főhatóságok (exousai, Nap-zóna).

• A lunáris (tükröző) asztrál menny angyalai: az emberősök (arkhai, Merkúr-zóna), arkangyalok (arkhangeloi, Vénusz-zóna), angyalok (angeloi, Hold-zóna).

Természetesen az asztrál mennyben jó és rossz angyalok egyaránt vannak. Az emberi szellem a főhatóságok, az emberi lélek az emberősök, az őrangyalok az arkangyalok, az emberi lélek angyalai az angyalok minőségét képviselik. ... A kilenc kar beosztása a legmagasabb, aktívan működő rezgésszintjük alapján osztályozza az angyalokat. A földi ember az 1-7. rezgéssíkon működik, az erősségekben a fejfölötti csakra is aktív, az uraságokban a kilences is. A trónusokban a 10., a kerubokban a 11., a szeráfokban a 12. szint is működik, sőt az dominál. A különböző szintek integráltságát, fenségét legfeljebb képi szimbólumok segítségével tudjuk megérteni.

... az emberi szellem ... elfordult Istenhez kapcsoló frigyládájától és ... ezen a szinten az embernek a koronája, legfőbb szellemi ténykedése sérül.

Amit itt az életében el kellene érnie az az, hogy szelleme visszaforduljon isteni frigyládájához, aminek fénye testének szellemi burkot ad, s azt megnemesíti. Lelke angyali része pedig tudatosuljon, és egész lelke tisztuljon angyalivá. Ekkor már szellem és lélek értik a védőangyalaik szavát. A következő szintek már alapvetően angyali minőségek. Lélek és szellem a testfölötti 8. csakra Szent Szellem lángjai által egyesülnek. Ezzel együtt a duálpárok is egyesülnek. Védőangyalaik pedig teljes mértékben ki tudják fejteni tanításaikat.

A 9. csakraszint aktiválódását a fej fölötti kettős sisakréteg jelzi. Ezen a szinten már elindul a lélek-szellem-védőangyalok integrációja egymással és a duáléval. Eddig tart a jó és a rossz asztrál világa. Efölött már a romlatlan menny angyali hierarchiái következnek. A 10. szint a trónkerekeké. Az emberi duál és a két védőangyal lényegi egységet képez egy gondolatsugárzás körön belül, de egységük még labilis. A 11. szint a keruboké. E lények fix négyes egysége zavartalan. A 12. szint szeráfjai az Istenség körül járják boldog körtáncukat. Személyesek, de szeretetük intenzitása mindenki mással eggyé teszi őket. A szeráfok Ura a személyes Atyaisten.

Ha igaz a hagyomány: az ember kerubi szintről száll alá, leváltak róla őrangyalai, két duálra bomlott szét és szelleme és lelke között is fellazult a kötelék. Ha azonban ezek újra egyesülnek, a szeráfi szintre emelkedhetik vissza. Érdemes az első, nem könnyű lépéseket megtenni visszafelé.

Védőangyalaink végeredményben lényegi (kerubi) egységünkhoz tartoznak. Kabalista szervezetek úgy tanítják, hogy a Zodiákus minden fokát felügyeli egy angyal és minden ötfokos szakaszát is felügyeli egy angyal. Szellemünk védőangyala ahhoz az angyali minőséghez tartozik, ami horoszkópunk Nap-fokát felügyeli. Egónk, elménk védőangyala viszont ahhoz a minőséghez tarozik, amely az ötfokos szakaszba az Aszcendensünk esik. Harmadik angyalunk, szellemünk "megsérült koronája", ami a lélek tudattalan részébe süllyedt. Ezt az az 5 fokot uraló angyal jellemzi, amely szakaszban a horoszkópunk Napja tartózkodik. Ezeknek az angyaloknak a sajátságait Papus kabaláról szóló könyvének függelékében megtalálhatjuk, s kontemplálhatjuk őket életünk irányultságának jobb megértése céljából.

Őrangyalaink tehát végeredményben mi magunk vagyunk, teljes egységünkben. Érzékszerven kívüli észleléseink főként nekik köszönhetőek. De tőlünk független lelkek (elhalt emberek már éber állapotú lelkei) is feladatul kaphatják, hogy védőszellemként működjenek körülöttünk. Állítólag egy "pásztor" és egy "sáfár" funkciójú védőszellemet mindenki kap, nehéz helyzeteiben pedig még több, más segítőt is a túlsó dimenzióból.

E védőszellemek "leválthatók", cserélődhetnek. Halálakor pedig "rapportőr" átvezető angyalokat küldenek az emberhez.

Jó, ha tudjuk: nem vagyunk egyedül. Tudatunkba őrnagyalaink, védőszellemeink sugallatai is behatolhatnak. De azt is tudnunk kell, hogy sem nem makulátlanok, sem nem tévedhetetlenek. Minden sugallatot a legfelsőbb, legtisztább tanítás fényében kell mérlegelnünk.

Forrás: Tau

SEGÍTSÉG AZONNAL

A minket körülvevő Angyalok segítenek nekünk, csak kérni kell! Az Őrangyalod mindig veled van, és segít neked a problémáidban. Lehet ez egészségügyi, párkapcsolati, szülő – gyermek konfliktus…
Amikor befogadó állapotban vagy, észreveszed az angyali útmutatást. Meditáció alatt kapcsolatba kerülhetsz a Te Őrangyaloddal, s közben tanácsokkal lát el.
Segítségével könnyebben veszed az akadályokat, kiegyensúlyozottabbá válsz, hiszen nagyon jó érezni a mindennapokban is az angyali jelenlétet.

Itt van néhány igazán hatásos módszer, hogyan dolgozhatsz együtt az angyalokkal, a félelmeid okozta blokkok eltakarításában.


Angyali vödrök

Ez egy csodás meditációs módszer, amit akármikor használhatsz, ha épp aggódsz valami miatt, ami változást hozhat az életedbe. Kezdd egy nagy levegővétellel!

Lelki szemeddel képzeld el, hogy az angyalok egy nagy vödröt raknak eléd. Ott állnak a vödör mellett, és azt mondják, pakolj bele mindent, ami zavar.


Lásd és érezd magad, ahogyan belerakodod a problémáidat a vödörbe, az anyagi gondokat, az állásodal kapcsolatos problémákat, az otthonoddal, a tárgyaiddal összefüggőket. Aztán a tested, az egészséged miatti aggodalmakat is rakd szépen a vödörbe. A konfliktusaidat is. És minden olyat, ami valamilyen emberi kapcsolatodban zavar. Aztán a bűntudatodat, az önostorozásodat. Mindent rakj bele! A céljaid elérését illető aggályokat, a bukástól való félelmedet. És nem utolsó sorban azt a gondolatodat, hogy nem vagy elég jó. Továbbá jövő dolgaitól való rettegésedet, a megbántottságodat, a haragodat.

Ha maradt még valami, ami zavar, ami idegesít, vödörbe vele! Ne tarts vissza semmit! Most azonnal rakd a vödörbe. És meglátod, milyen könnyűnek érzed majd a szívedet.

Nézd, az angyalok hogy mosolyognak rád, miközben messzire repülnek a teli vödörrel. Minden gondodat elviszik, a végtelen bölcsesség és isteni kreativitás forrásához. Itt majd minden számodra hatalmas kihívást megfelelően dolgoznak fel. Mindent úgy oldanak meg, hogy nyerő lehessél, és majd megkapod a megoldást. Csak köszönd meg nekik a segítséget. Elfogadjuk a segítségüket, mert tudjuk, hogy megérdemeltük. És azt is tudjuk, hogy amikor magunkat gyógyítjuk így, a világ is gyógyul vele.


Az éteri kötelékekről

Az éteri kötelékekről már tanultunk, és azt is tudjuk, hogy mennyire megkeseríthetik életünket. A csakrákból gyakran nyúlnak ki éteri kötelékek. Ezek a kötelékek, mint valami orvosi “csövek” olyan emberek csakráihoz irányulnak, akikkel kapcsolatban állunk, vagy álltunk.

Az étieri kötelékek leggyakrabban a testvérünkhöz kötnek, aztán apánkhoz, anyánkhoz, volt feleségünkhöz, férjünkhöz, mostani kedvesünkhöz, gyermekeinkhez, a házunkhoz, közeli barátainkhoz.

A kapcsolatban lévő félelem az anyaga ennek a kötésnek. Félhetünk a függéstől, az elhagyatástól, a túlzott ragaszkodástól, a meg nem bocsátástól. Az éteri kötelék úgy működik, mint valami vezeték, az energia oda-vissza áramlik a két ember között. És ez a gond velük.

Ha az az ember, akivel összeköt az éteri kötelék, épp valami kihívás előtt áll az életében, energiát fog elvonni tőled. Az éteri köteléken át a te energiádat fogja hasznosítani. Te meg csak kifáradsz, és nem is tudod, miért.

Gyakran olyanokkal, akikkel valaha szexuális kapcsolatod volt, a szakrális csakrádon át vagy összekötve. Akikkel konfliktusod volt, azokkal rendszerint a napfonatodnál kötődsz. Akiket fájlalsz, hogy nincsenek veled, a szívcsakrádon át kötődnek hozzád.

Akikkel fájdalmas volt a kapcsolatod, vagy a kapcsolat egész súlyát te cipelted egykor, a válladhoz kapcsolódnak. Tapasztalatom szerint az ilyenek okozzák a nyaki és válltájéki fájdalmakat.

Ha az otthonunkhoz, vagy más földrajzi helyhez kötődünk, az éteri kötelékek a talpunkból haladnak a föld felé.

A kötelékek elvágása nem azt jelenti, hogy akihez eddig hozzákötött, azt nem szereted többet, nem is törődsz vele, az elvágás nem vezet szakításhoz, soha meg nem újított barátságokhoz. Csak a kapcsolat nem működő részeitől szabadít meg. Emlékezz csak, a félelem pont az ellentéte a szeretetnek, és az éteri kötelékeket a félelmek hozzák létre.

Az emberek egy része attól tart, hogy az éteri kötelékek elvágásával többet az ő lelküknek azok a részei sem lesznek ezentúl összekötve, amik egy-egy nagyobb trauma esetén váltak le. Ez nem valószínű, hogy megtörténne, hiszen csak erősen arra kelll gondolnod, hogy csak és kizárólag azokat a kötelékeket akarod elvágni, amik abban akadályoznak, hogy teljességgel érezhesd a boldogságot és az energiát. A lelked darabkáit összetartó köteleket ez a kívánság nem érinti.
De az ilyen darabkákat vissza is integrálhatod saját magadba, elég elképzelni, hogy fehér fényzuhatag veszi körbe a testedet. És gondolatban kérd, hogy az összes darabka legyen megint egységben az éneddel. És látod majd, hogy a “darabkáid” megindulnak feléd, mintha csak gumiszalagok húznák őket egyre közelebb. Ezek a kis lélek-darabkák - ahogy áthaladnak a fehér fényzuhatagon -, mielőtt visszakerülnének beléd, meg is gyógyulnak a traumák okozta sebektől.

Az éteri kötelékek elvágása

A leggyorsabb és legegyszerűbb módja az éteri kötelékek elvágásának, ha gondolatban Mihály arkangyalt hívjuk segítségül, jöjjön, álljon az oldalunkra, és szabadítson meg azoktól a kötelékektől, amelyek elszívják az energiáinkat. Ha nem ismernéd még Mihály arkangyalt: Ő a többi angyal “főnöke”. Elsődleges szerepe a sötét energiák eltakarítása. Bármikor szólíthatod, sőt arra is kérheted, hogy maradjon melletted folyamatosan. Képes arra, hogy mindenki mellett ott legyen, egyszerre

MI IS AZ AZ ANGYAL ALMÁGIA?


A mágia szó jelentése: erők tana. A mágia nem rossz, és nem jó, egyszerűen csak erő; aki használja, az fordíthatja az erőt jó vagy rossz dolgok elérésére. Tehát nincs fehér és fekete mágia, csak fehér és fekete mágus.

Egy nagyon jó példa erre: maga a ’kés’, az se nem jó, se nem rossz. De lehet jóra, de akár rosszra is használni: vághat valaki vele kenyeret az éhezőknek, de ölhet is vele.
Amikor angyalmágiáról beszélünk, tulajdonképpen arról van szó, hogy bizonyos szertartásokat, mágiákat végzünk angyalokkal. Különböző módokon segítséget kérünk angyalainktól.

Igyekszünk bevonzani őket életünkbe és együtt munkálkodni velük. Az angyalok a mi szükségleteinkhez szabják a velünk való érintkezést. Így minden olyan tevékenység, amit angyalokkal végzünk, vagy olyan, amelyekben a segítségüket kérjük, meghozza munkánk gyümölcsét.

Nyugodtan mindennapi életünk részévé tehetjük őket, türelmetlenül várják, hogy szólítsuk őket és kérjük a segítségüket, hogy szolgálhassák a mindenségben a jót.

Amikor az angyalokat kérjük, hogy segítsenek nekünk egy feladat megoldásában, biztosak lehetünk benne, hogy nemcsak a mi kívánságunk és akaratunk teljesül, hanem a magasabb akarat szándéka is.

Ha valamit kérünk, az minden esetben megnyílást jelent a másik fél felé. Miközben megnyílunk, készen állunk valaminek a befogadására is. Átlépünk korlátainkon, és felfedezzük az életükben jelenlévő csodákat. Mindazt, ami körülvesz, csak eddig nem láttuk meg a szépséget, a szeretetet, a jóságot és a bölcsességet.

Ne korlátozd hát magad! Fedezd fel a csodát, ami te magad vagy!

A kérés nem jelent mohóságot, vagy követelést. Nyitottságot jelent, elfogadást.

Dolgozzunk hát bátran együtt angyalainkkal!

http://angyal.lap.hu/